" Az itt lefordított táblák története furcsának és hihetetlennek tűnhet a modern tudósok számára. Koruk lélegzetelállító : K.e.36.000 évvel keletkeztek. Szerzőjük Thot, egy atlantiszi pap-király, aki sz ókori Egyiptomban kolóniát alapított miután az anyaország elsüllyedt.Ő építette a gizeh-i Nagy Piramist, amelyet tévedésből Keopsznak tulajdonítanak.Ebben az épületben testesült meg az ókor nagy bölcsessége, és ide rejtették el az egykori Atlantisz titkos feljegyzéseit és eszközeit.

Thot kb.16.000 éven keresztül vezette Egyiptom népét i.e.50.000-től egészen i.e.36.000-ig. Ez alatt az időszak alatt az ókori barbár nép, akiket Thot és más atlantisziak vezettek, a civilizáció magas fokát érték el. Thot halhatatlan volt, ami azt jelenti, hogy legyőzte a halált, és csak akkor távozott a világból, amikor ez szándékában állt, és még akkor sem a halál útján.Hatalmas bölcsessége a különböző Atlantiszból származó népek kolóniájának urává avatta, ideértve a Dél- és Közép - Amerikában élő egyes népeket is.

Amikor elérkezett az ideje, hogy Egyiptomot elhagyja, Thot a Nagy Piramist az Amenti termeinek bejárata fölé emelte, és ebben helyezte el feljegyzéseit. Legmagasabb rangú emberei közül őröket jelölt ki ezeknek az őrzésére. Később ezek leszármazottjai lettek a piramis főpapjai, Thot-ot pedig a bölcsesség Isteneként, a nagy "feljegyzőként" tisztelték mindazok, akik földről való távozása után születtek. A legenda szerint az Amenti termei az alvilág termeivé, az Isten termévé váltak, amelyeken a léleknek át kellett haladnia a halál után, hogy ítéletben részesüljön.

Későbbi korokban Thot egója a smaragdtáblákon leírt módon újra emberi testet öltött. Ily módon háromszor inkarnálódott, utolsó inkarnációjában Hermész, "a háromszor születettként" ismerték. Ekkor hagyta hátra azt az írást, amelyet a moder okkultisták Tabula Smaragdina-ként ismernek. Ez tulajdonképpen egy későbbi és jóval szűkreszabottabb bemutatása az ókori isztériumoknak.

Az ebben a könyvben lefordított táblák száma 10, melyeket Thot a Nagy Piramisban helyezett el a Piramis papjainak védelme alá. A 10 táblát 13 részre osztottuk, hogy jobban lehessen dolgozni velük. Az utolsó 2 tábla olyan hatalmas és mélyreható dolgokat rint, hogy jelenleg tilos azokat az egész világ tudomására hozni. Mindamellett azokban is amelyeket itt közre adunk olyan titkok rejlenek, amelyek felbecsülhetetlen értékűek a figyelmes olvasó számára. El kell olvasni ezeket, nem egyszer, hanem százszor, mivel csak így bontakozik ki igazi jelentésük. Az egyszeri olvasás által fölfedezhetjük a bennük rejlő szépséget. A behatóbb tanulmányozás a kereső számára a bölcsesség útját mutatja meg.

Most néhány szó arról, hogy ezek a hatalmas misztériumok több évezredes titkosítás után miért épp az újkor embere számára kerülnek felfedésre.

K.e.1300 évvel Egyiptomban, az ókori Khemben, zavargások támadtak és papok utaztak a világ különböző tájaira. A piramis papjai közül néhányan a smaragdtáblákat talizmánként magukkal vitték, hogy ezek segítségével hatalmat gyakorolhassanak a kevésbé fejlett Atlantiszból származó népek főpapjai fölött. A legenda szerint a smaragdtáblák birtoklói Thot-tól kapták a hatalmat.

A smaradgtáblákat birtokló papi csoport Dél-Amerikába ment, ahol egy virágzó nép, a mayák között telepedett le. Az ő hagyományaik őrizték meg legnagyobb mértékben az ősi bölcsességet. A X. században a mayák A Yucatan félszigeten telepedtek meg, és a smaragdtáblákat az egyik Nap Isten templom oltára alá helyezik.Miután a spanyolok meghódítják őket, és városaik elnéptelenednek, a templom kincseire a feledés leple hull. 

 / részlet Doreal :" Az atlantiszi Thoth smaragdtáblái" című könyvből /