|
A titokzatos kristálykoponya
2009.12.10. 12:54
Közép-Amerika őserdejében, 90 évvel ezelőtt egy brit tudós különös leletre bukkant, amely titkának megfejtése megváltoztathatja az emberiség teremtésről alkotott képét.
1. Beszélő koponyák a régmúltból
A Földön kb 200 koponya létezik, amelyet kvarc- vagy más kristályokból faragtak ki, esetleg féldrágakövekből. A legrégebbiek kora ismeretlen, a legújabbakat mostanság készítették. A legenda szerint 13 koponya van, amely az emberi koponya méreteivel megegyezik és mítikus erővel bír. Ha az összeset egybegyűjtik, akkor azok megszólalnak és felfedik az emberiség, illetve a világegyetem rejtélyeit. 15-20 ősi koponya van magángyűjtöknél, múzeumokban, ha nem számoljuk hozzá az újkoriakat. Készítésük ideje ismeretlen, mert a faragásból vagy a készítés technikájából nem lehet rájönni, a kristály korára is csak akkor, ha összetörnék és a benne található kristályvizet tanulmányoznák.
2. A Mitchell-Hedges-féle kristálykoponya
Frederick Albert Mitchell Hedges, az angol felfedező, utazó és író, 1882-ben született Nagybritanniában. 1906-ban vette feleségül Lillian Agnes Clarke-ot. Gyermekük nem született, de örökbe fogadtak egy kanadai árva kislányt, Anne Marie Le Guillont, aki ma Anna Mitchell-Hedges néven ismerté.

Agnes és Frederick
Frederick Hedges szenvedélyes régész volt, rögeszméjévé vált, hogy létezik Atlantisz, így 1920-ban expedíciót szervezett a Brit Hondurasba, mert feltételezései szerint ott található az elveszett város. Elkísérte felesége és Anna is, aki ekkor 16 éve volt. Vadregényes tájakon és veszélyes kalandokon át érkeztek meg a mai Közép-Amerikába, Belize-be, az akkor még sűrű növényzet fedte dzsungelbe. Hihetetlen küzdelem árán felégettek 3 hektár erdőt, hogy a leletek közelébe juthassanak. A hetekig tartó írtás után a füstölgő fák és hamuvá porlott aljnövényzet fölé végre kimagaslott Lubaantun rombadőlt, ősi városa.

Lubaantum
Hiába voltak tele várakozással az első időkben a feltárás nem sok eredménnyel járt. Ám egy fullasztó, párától elnehezült délutánon Anna jóvoltából korszakalkotó leletre bukkantak. A kislány elunta a sziesztázást, és halálos veszélyekkel dacolva felmászott az omladozó piramis legtetejére, hogy megcsodálhassa a lenyűgöző kilátást. Lepillantva a kövek között, a piramis lábánál valami fényesen szikrázót vett észre. Lejutása után mindezeket elmesélte, így nevelőapja is felmászott, majd három hétig hordták el a köveket, hogy végre Anna pontosan a 17. születésnapján kiemelhesse a csillogó tárgyat, ami egy alsó állkapocs nélküli kristálykoponya volt. A hiányzó részt pár hónappal később szintén megtalálták.
Anna és a kristálykoponya
A koponyát Frederick 1959-ben bekövetkezett halála után Anna örökölte, majd miután ő is elhunyt, unokaöccsére hagyta, akinek máig a tulajdonában áll.
3. A koponya tulajdonságai
A koponya anyaga tiszta, valódi kvarckristály. Egyetlen hatalmas tömbből készült, amely nagyon ritka a természetben. A mai rendelkezésre álló technikával képtelenek előállítani, mivel mikroszkópan sem találtak arra utaló nyomot, hogy vésővel készítették, egyetlen karcolás, vésőre utaló nyom sincs rajta. Tapintása az emberi bőrére emlékeztet. A tudósoknak nem tudják, milyen eljárással készítették. A koponya utánozza az emberének asszimetrikusságát, a fogakat egyenként faragták(?) ki, amelyen a kopás nyomai is láthatóak, így meghatározható a modell életkora. Három eltérés azonban fellelhető: nincsenek az agykoponyán kutacsok, a koponyaalapon nincsenek sem nyúlványok, sem nyílások, illetve az alsó állkapocs nem nyúlik annyira előre, mint az embernél.

4. A koponya titka
Bár az előzőekben írtam, hogy a mai technikával nem tudják előállítani, de ez nem zárja ki azt, hogy nem is próbálták. Sokszor megkísérelték, de képtelenek voltak olyan tökéleteset alkotni, mint a kristálykoponyát készítő mester vagy mesterek. Olykor elnagyolták a formát, vagy láthatóak voltak a karcolások, esetleg darabokra tört a kristálytömb, mert ahogy a Mitchell-Hedges féle koponyánál, egy darabból kísérelték meg kifaragni a koponyát és az alsó állkapcsot is. Más esetekben nem tudták tökéletesen utánozni a csillogó, selymes felületet.
Hogyan készítették akkor? Kik, miért és mikor? Ezekre a kérdésekre a mai napig nem tudja senki sem a válaszokat. Sokan azt feltételezik, hogy egy idegen civilizáció ránk hagyott emlékei, talán valamilyen spirituális szertartás kellékei, esetleg évszázadokon át készítették, így oly alaposan megmunkálták, hogy elfedték vele a készítés technikáját. A koponya titka aggasztó feladat a tudósok számára, ami megoldásra várt, bár az sem kizárható, hogy már meg is találták a rejtély kulcsát. Abban az esetben számításba vehető, hogy esetleg tartózkodnának a nyílvánosságra hozataltól, nehogy az emberiség világmindenségról, teremtésről alkotott képe semmissé válljon és valami egészen új fogalom vegye át benne a helyét.
|