Gábrielnél ( www.reikitanar.gportal.hu ) részesülhetsz Fényadó Beavatásban, - a Reiki ll. tanfolyamon - amely csodálatos élmény. 

Fényadóként Te magad is adhatsz fényt (gyógyíthatsz).            

Ez nem része a REIKI oktatásnak, ez egy plusz, amit szeretettel ad át Gabriel Neked, hogy még több csodálatos módszer legyen a kezedben.  

"Biegelbauer Páltól tanultunk fényadást és lettünk annyian fényadók Magyarországon,  Erdélyben, a Vajdaságban és ki tudja még hol a világon. Beavatott bennünket, jobban mondva átadta nekünk a szolgálat lelkét, hogy személyválogatás, viszonzásvárás, feltételszabás nélkül szolgáljuk az emberiséget. Eszköztelen gyógyításnak nevezte Ő a fényadást, hisz a kezünkön és szerető szívünkön kívül semmi másra nincs szükség ahhoz, hogy elfogadjam a másik embert, szeressem a hozzám fordulót. A fényadás során meg szokott történni a csoda, felszabadul az emberekben a gyógyító erő és megszabadulnak a legkülönbözőbb betegségektől. A szeretetnél nagyobb energia nincsen. A világmindenséget Isten kiáradó szeretete tartja fenn. Minél több energetikai módszert tanul meg az ember, annál inkább nyilvánvalóvá válik és ki is mondjuk annyiszor mi fényadók, hogy a fényadásnál több nincs. Minden benne van.

2001-ben Pali átlépett a másik létezésbe, de öröksége itt maradt és mi visszük tovább.

Amikor Pali Nagyváradon tartott fényadó tanfolyamot azt mondta, hogy: „átadhatjátok a szolgálat lelkét ti is”. Élek ezzel a lehetőséggel s a reiki-s tanítványaimnak átadjuk a szolgálat lelkét s ők is fényadókká válnak. Pali kérte, hogy ez a módszer ingyenes maradjon.

Fényadásért soha nem kérünk pénzt.

Fényadónak lenni nagyszerű érzés, ez az érzés a „szavakon túl van”- mondta Pali. Tudjuk tőle, hogy „minden ember szeméből Isten néz ránk”. Általa sikerült megtalálnunk lényegi önmagunkat."

Írta. Szilágyi Mária (Maya)

Biegelbauer Pál utolsó írása... 2001.09.30.

 "Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. Könnyű a Napnak, mert nem kell szólnia ahhoz, hogy a pirkadat pírjával reményt öntsön a szívünkbe, sem a virág szirmán a harmatcseppnek, hogy parányi ékkőként beragyogja a lelkünket. Egyszerűen csak vannak, nem tesznek semmit és létük csodája önmagunk csodájának felismeréséhez segít.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. De mit tegyek - ha nem érinthetlek szellőként, sem friss forrásvízként s nem vethetek rád óvó árnyékot, mint a dúslombú fa? Ember vagyok és fizikai valómban nem lehetek ott, ahol vagy, hogy megérintselek a tekintetemmel, a hangommal vagy a kinyújtott kezemmel. Lehet, hogy mire az érintésem eljut hozzád, a testem már régóta az enyészeté.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak, és az érintéshez nincs más eszközöm, csak a szó. A szó, amely túl van a tér és idő határán, és a csendből forrásozik.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. Mert nem lehet szólni. Minden szó a teljességet töri darabokra. Csak a csend igaz. A csend a teljesség, a csend az időtlenség, a csend a változatlanság. Minden szó az időtlen teljességcsendből időt teremtő szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét hullámverésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként felragyogtatja a tengert és visszahull. Minden szó a teljesség gondolatszülte tükrének egy-egy cserépdarabkája. Minden szó az elveszett teljesség feletti fájdalom jajkiáltása. Minden szó hamis, mert az egészet részbesűrítetté, az időtlent időbeágyazottá, a változatlant változás-látszatúvá varázsolja.  

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak a szavakkal. Mert minden szó igaz, benne a változatlan, időtlen teljesség az időben, a részben és a változóban nyilatkozik meg. Mert minden szó a csend szava, minden szó a csend törődése, minden szó a csend odaadottsága. Mert minden szó teremtés. Minden szóban a teremtő csend és a teremtett szó eggyé válik. Minden szóban a teremtő és a teremtett eggyé válik. Ez az érintés teljessége. Minden szóban a teljesség van jelen.

Lehet, nem a szavak lesznek, amelyek megérintenek. Hanem a szóközök fehér némasága. A csend könyvét nem lehet üres lapokkal megírni. Az csak a süketszoba csendje lenne. Reményem, hogy a szavaim olyanok lesznek, mint a szellőtől rezdülő falevelek susogása, vagy a madárdal, amelyek csak mélyítik a természet csendjét. A szíved csendjét."