Az IDŐK JELE az Égre van írva. Lássátok a JELET, amely a Csillagokból feltűnik, a Nappal és a Holddal összekapcsolódik.
Én Hermész, aki háromszor alászálltam, Kit THOT- ként ismerhettek, egy tanítást adok át nektek.

Népem vagytok, hozzátok tartozom.
IDŐK SZÁRNYÁN repültem, IDŐRŐL- IDŐRE hazatértem, tanácsokkal láttalak el bennetek.
Én THOT, a VAGYOK AKI VAGYOK nevében jelentem ki MAGAMAT.
Ősi földre léptem és most újra hazatérek.
EONOKON keresztül VAGYOK, újra és újra alászállok.

A tanításom így szól:
MAGOK NÉPE, Kik hazátokban éltek, ősi föld szentségét őrzitek,
- Eljött az idő, itt az ÓRA, hogy a TUDÁS HÁZÁBA megtérjetek!
Nyissátok meg szívetekben lévő emlékeiteket, hozzátok felszínre a MAGTUDÁST, mely belétek lett kódolva.

THOT szól hozzátok, Én a TUDÓ,- Aki MINDEN TUDÁS birtokában létezem.
AMENTI TERMEIBEN építem testemet, pihentetem lelkemet az ÖRÖK LÁNG SZENTSÉGÉBEN érlelem, ha az időt jónak látom, és a NAGY KRONOSZ azt kívánja tőlem,- újra alászállok.
Testem építem, készenlétben tartom, és ha eljön az ÓRA, amelyet a Csillagok jeleznek,- újra alászállok és Népemhez térek meg.
Felnyitom számotokra azokat a KÓDOKAT, amelyek szükségesek ahhoz, hogy újra rátaláljatok arra a VÉGTELEN ÚTRA, amelyet a CSILLAGOK ÖSVÉNYÉN bejártatok.
Rávezetlek benneteket arra a TUDÁSRA, amely mindig is a tiétek volt, ami részeteket alkotta.
Felébresztem bennetek azokat a KÓDOKAT, amelyeket IDŐKAPSZULÁBA zártak.

Az IDŐ közeleg, felviláglik FÉNYEM, áttöri az IDŐ SZORÍTÁSÁT, zuhatagként száll alá, és adja tovább a SZELLEM ÜZENETÉT.

TUDÓ NÉPE eljött a te időd,
törd meg az IDŐ VASFOGÁT!
Javítsd ki a csorbát,
ne törd meg az IDŐ VONALÁT!
Ne a szakadékban táncolj,
Fényed, Léted emeld egyre feljebb!

Én THOT, Aki háromszor született, alászállok közétek, és újra ÉLEK.
Kezembe veszem Népem irányítását, tanácsokkal látom el.
Az IDŐ KULCSA a birtokomban van.
Különböző kapukat nyitok meg, mások bezárulnak mögöttem.
A NAGY ANYA visszatér és magához öleli gyermekét,- magához emeli NÉPÉT.

A KRONOSZ fogságában vagytok.
De Én alászállok, megtörőm a varázst, a korlátozó hatalmat.
A Sötétség Urával szembeszállok,- kinyitom az IDŐK KÓDJÁT, - Szívemet feltárom és szolgálatba állítom.
MAGAR- legyél MAGYAR!
A MAG belőled él!
Most elhozom nektek mindazt a TUDÁST, amellyel a FÉNYT VALÓRA VÁLTJÁTOK, és újra a FÉNY GYERMEKEIVÉ váltok.

Halljátok üzenetem, és KÓDJAIT ne feledjétek el!
Őrizzétek szívetek legmélyén, dédelgessétek.
Eljön az ÓRA, amikor FÉNYEM felviláglik, beborítja a sötétséget,- és ti akkor döbbenten álltok, csodálkozva láttok, ÚJRA LÁTTOK…

Lendvay Katalin

forrás : kristalyintelligencia.hu