Arany Atlantiszban minden ember a gyógyító képességgel rendelkezett. Speciálisan kiképezték azokat, akiknek különleges képességeik voltak, hogy ezzel a szent, isteni energiát épségben át tudják adni. Ezt a tevékenységet a gyógyítás templomában végezték. A korábbi időkben a gyógyító papoknak csupán az emberek csakráit kellet újra egyensúlyba hozni. Amikor később fokozatosan összegyűjtötték a karmát, és ez több lett, mint a megkívánt, az embereket jó egészségben tartották. Hogy a gyógyítási folyamatot megkönnyítsék, a hangokat, a színeket, a geometrikus alakzatokat, a gyógynövényeket és a gyógyító köveket egybeültették. Az operációkat kristályokon keresztül vezetett lézersugarakkal végezték.

Az Arany Atlantisz kultúrában a Szent Hegycsúcson álló Poszeidon templom keleti kapuját egy óriási szfinx vigyázta. Ez a szfinx volt a tisztaság szimbóluma, és ő őrizte az Akasha krónikát, mely az univerzum történetét rejtette. Ez a tudás azonban akkoriban is kizárólag a nagy papok és papnők számára volt hozzáférhető. Az Atlantiszi bölcs szfinx későbbi változata lett az egyiptomi szfinx, melynek befolyását úgy tudnánk növelni, ha szeretetben, harmóniában élnénk együtt.

( írta : Gabriel )

Poszeidon temploma a hét hegy egyikére lett építve, amelyek a hét oszlopot, illetőleg Atlantisz szellemi törvényeit testesítették meg. Ezek emlékeztetnek minket arra, hogy nem szakadtunk el Istentől, és rámutatnak arra, hogy mi vagyunk saját sorsunk mestere. Továbbá megerősítenek abban, hogy spirituálisan mindenre van megoldás.

Testünk minden egyes sejtje tartalmazza tökéletes egészség, boldogság és spirituális sorsuk lenyomatát, valamint a szellemi és természetfeletti képességünk teljes potenciálját. Mindenképpen teljesen kipihentnek, lazának kell lenni, hogy teljes lényünk kibontakozhasson. Arany Atlantiszban a teljes ellazulás állapota uralkodott, melyben az emberek az élet folyamával összeköttetésben éltek. Ebben rejlett az oka annak, hogy miért is voltak olyan egészségesek, elégedettek, sugárzóak és bölcsek, és rendelkeztek annyira bámulatos erőkkel és képességekkel.

( írta : Isti )

Arany Atlantiszban az emberek az olyan jól hangzó zenéket szerették, amik a magas rengésszámukat stabilizálták, inspirálták őket és biztosították a kreativitáshoz vezető utat. A gyógyítási célokra és csakráik harmonizálására az atlantisziak geometriailag tökéletesen arányos rezonancia kamrákat építettek. A tanítás templomaiban zenéltek, hogy a gyerekeket megfelelő állapotba juttassák az információk felvételéhez és feldolgozásához. Kábító, zúgó zene a boldog időkben nem létezett, mert nem volt szükségük diszharmónia vagy disszonancia kifejezésére. Ehelyett minden összhangban volt a Végtelennel.

( írta : Babi néni )

forrás : fenykolonia.ning.com