Kuthumi lal Singhről
2010.09.22. 09:01
Kuthumi lal Singh a Bíbor Tanács egyik Mestere és Tanítója, és gyakorta vendégeskedik vagy szerepel előadóként a Bíbor Kör összejövetelein. A humoráról és egyszerű bölcsességéről híres. Ismert még Koot Humiként, Mahatmaként és K.M. Mesterként.
Kuthumi a 19. században élt, és a saját elmondása alapján egy Punjabi volt, akinek a családja Kashmirban telepedett le. Később tanulmányait az Oxfordi Egyetemen végezte az 1800-as évek közepén. Az Angliában töltött időszak alatt, Kuthumi megtapasztalta az elméjének összeomlását, mely igen komoly állapotba sodorta őt, és mintegy két éven keresztül az ágyát sem tudta elhagyni. Miután megtanulta, hogy miként szabadulhat ki az elméjének korlátai közül, Kuthumi beutazta Európát és a Közel-Keletet, hogy aztán visszatérjen Indiába. Az utolsó éveit a tibeti láma központjában töltötte. Kuthumi egyik légnépszerűbb tanítása a Bíbor Kör számára a következő címet viseli: „Vicces dolog történt a felemelkedés felé vezető úton: Mindent elvesztettem.”
Kuthumi Mester szakrális tanításait Madame Blavatskynak adta át, amely eredményeként létrejött a Teozófiai Társaság, a 19. század vége felé. A leleplezett Ízisz, Kuthumi Mester (aki együtt dolgozott El Moryaval és Sanandával) Madame Blavatskynak ajánlotta e művét, mely az egyik legelső olyan okkult munka volt, amely nyilvánosságra hozta az ősi Misztérium Iskolák tanításait. Ezt követte a Titkos Tan, és egyéb munkák, melyeket Madame Blavatsky közvetített Kuthumi támogatásával.
Általában elfogadott tény, hogy Kuthumi korábbi inkarnációja volt Pythagoras, III. Thutmózisz Fáraó, Baltazár (a Három Bölcs egyike), valamint Assisi Szent Ferenc és Jahan Shah is.
Kuthumi adta át a „Mi hiányzik?”nevet viselő Workshop és annak az otthoni használatra szerkesztett változatának anyagát a Bíbor Körnek, és most épp egy azonos címmel rendelkező könyv írásán dolgozik. Tervezi a „Mi hiányzik” anyag megfilmesítését is a Bíbor Körrel. A Geoffrey Hoppe-on keresztül átadott anyagokon túl, Kuthumi számtalan könyv megírásában is résztvett társszerzőként, együttműködve világszerte a Shaumbrával. Ahogy Kuthumi esszenciája is, a könyvek egyszerre humorosak és szellemesek, így közvetítvén a szellemi bölcsesség és egyszerűség üzenetét.
forrás : www.azujenergia.hu
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A második sugár Csohanja, valamint a Bolygói Hierarchia vezetõje, és az emberiség Krisztusa. A szeretet-bölcsesség tanításával nagy hatással van az emberre. Megtanítja, hogyan lehet az ember szeretet által bölcs. A minden ember szívében lévõ szeretetet stimulálja azáltal, hogy a tudatba beülteti a testvériség alapvetõ tanítását. Segít leküzdeni az embernek azokat a félelmeket, amelyeket élete során felhalmozott magában. Támogat abban is, hogy felfogjuk és majd közvetíteni tudjuk a szellemi energiákat. Segítségünkre van abban, hogy megértsük, hogyan mûködik a világ, és hol van benne a helyünk. Tanításának egyik alapvetõ jelentõsége az, hogy ráébressze a törekvõt arra a tényre, hogy a tanulás, és így a megszerezhetõ tudás nem egyenlõ a bölcsességgel. Kuthumi Mester nagy elõrehaladására lehet a jelöltnek abban, hogy a megszerzett tanult tudást bölcsességgé nemesítse. A tudás, és a bölcsesség nem egyenértékû. A tudás a tanulásnak az életjelensége, és mindent összefoglal, amit a tanulás ad. A tudás az Egység kifejezõje az eszmék világában. A bölcsesség a tudás lényege, és a tudás gondolatok formájában fejezi ki a bölcsességet. A tudás a lényeg keresése, a bölcsesség a lélek összefoglaló tudásának mindentudása. A bölcsesség beleszületett az emberi lélekbe, ezzel ellentétben a tudást a személyiségnek meg kell szereznie. Ha már egyszer megszereztük a tudást, az már tovább nem szükséges, hiszen a tudásra, csak mint kulcsra van szükség, hogy felújíthassuk az elrejtett bölcsességet magukban. A tudás elmúlik, a bölcsesség megmarad. A bölcs ember fogékony az életre, ami a többi élõlényben lakozik. Azonnal ráérez, és nem képes anélkül tervezni, hogy ne venné az életet figyelembe, a szeretet pedig, ami így betölti életét, anélkül növekedik, hogy az mohóság lenne részérõl. A bölcs ember számára nem létezik hírnév hajszolása, nem sóvárog az iránt, hogy mások elméjét saját magával kapcsolatos gondolatokkal foglalja le, hogy növekedjen és megsokszorozódjon azokban. A bölcsesség az igazi, valódi emberi érzés, romlottsága a vágy. A bölcsesség az élõlények, és maga az élet szeretete, míg a vágy a dolgok szeretete. Tehát Kuthumi Mester rávilágít az ember elméjében, hogy a bölcs ember a saját személyére gondol utoljára, és mégis az elsõ helyen áll, úgy kezeli személyét, mintha idegen lenne, és személye mégis megmarad. Mentes a feltûnni vágyástól, s ezért ragyog, önmagát nem tolja elõtérbe és mégis kitûnik, nem kérkedik és mégis elismerik érdemeit, nem önelégült, ám elismerik felsõbbségét.
Õszintén remélem, hogy Kuthumi Mester bemutatásával most sikerült kedvet csinálnom az olvasónak ahhoz, hogy belépjen az elvont gondolatok világába - ami a lelkiséghez vezet!
forrás : www.logoszvilag.hu
|