Messier 45 - Plejádok
2010.09.25. 12:18
A Messier 45 vagy M45 (egyéb közismert nevei: Plejádok, Fiastyúk vagy Hetes a legtöbb ember által szabad szemmel látható csillagok száma miatt) a Bika csillagképben található, a Földtől 380 fényévre lévő nyílthalmaz elnevezése.
Az ókorikultúrák már ismerték ezt a halmazt. Az Ószövetség három helyen is megemlíti a Plejádokat: Jób,9,9; 38,31 és Ámós 5,8. Hésziodosznak a Munkák és napok című könyvében, Odüsszeusznak pedig az Odüsszeia és az Iliász című is található egy-egy részlet.
A görög mitológia az M45 szabad szemmel is látható csillagait hét nővérnek, Atlasz és Pléioné lányainak tartotta, ők voltak a Hyádok féltestvérei. A hét nővért Orión, a Vadász üldözte az égbolton, de Zeuszgalambokká változtatta őket, hogy megmenekülhessenek. A nővérek: Celaeno, Electra, Taygeta, Maia, Asterope, Merope, Alcyone, Atlas és Pleione. Ők a halmaz legfényesebb csillagai.
A maorik és az ausztrál bennszülöttek Matarikinek, a perzsák Parveennek hívták a Plejádokat, de a csillaghalmaz ismert volt a kínai, a maya, az azték, a sziú és a cherokee kultúrában is. A Fiastyúk a magyarmondákban is szerepel, több történet is kapcsolódik hozzá. A japánoknál a csillagkép neve Subaru, így az autógyár jelvényében is a Plejádok csillagai láthatóak. Sok UFO-hívő szerint földönkívüli lények érkeznek rendszeresen hozzánk a csillagairól.
Szabad szemmel is látható, 7x50-es binokulárral már mintegy 20 csillag látható, 5 cm-es refraktorral (lencsés távcsővel) 15-szörös nagyítás mellett meglepően szép látvány. Galilei a maga készítette kezdetleges távcsöveivel már 36 csillagot talált a területen. Észlelésére az őszi és a télihónapok a legmegfelelőbbek. A deleléseszeptemberbenhajnali 4-5, októberben hajnali 2-3, novemberben valamivel éjfél után, decemberben 23, januárban 20-21, februárban 18-19, márciusban pedig 16-17 óra környékére esik, ilyenkor Magyarország szélességéről alig 20°-ra található a zenittől.
A Plejádok nyílthalmaz egyben mozgási halmaz is. Csillagainak közös jellemzője, hogy egy irányba tartanak, ez a hely a Naprendszer felől nézve az Orion csillagkép északi részére esik. Miközben a halmaz tagjai erre haladnak, egyben távolodnak is a Naprendszertől, tehát a mozgásuk látszólagos iránya összetartó. Természetesen a mozgás látszólag csekély, évtizedes távlatban is csak töredék ívmásodpercnyi. A halmaz csillagászati értelemben viszonylag fiatalnak számít, korát 115 millió évesnek becsülik. Szabad szemmel is látható tagjai mind B6 - B8 színképtípusúfehér óriáscsillagok. A több száz, lényegesen halványabb halmaztag között feltűnően sok a hirtelen kifényesedést mutató, a csillagfejlődés egészen korai szakaszában járó fler csillag.
A teljes csillagcsoport több mint 500 tagból áll, és körülbelül 4 teleholdnyi területet foglal el az égbolton. A Pleiadok köde porfelhő, amelyet a visszavert csillagfény tesz kevésbé láthatóvá.
Az objektum részei az alábbi ködök
- NGC 1435, (Merope-köd, más néven Tempel-köd) egy diffúz köd, esetleg szupernóva-maradvány a Merope csillag körül. A mintegy telehold méretű, 13 látszólagos magnitúdós ködöt 1859. október 19-én Wilhelm Tempel fedezte fel. A köd koordinátái: Ra: 03h 46m, D: +23° 54'. Ez tartalmazza az IC 349 katalógusszámú ködöt a Merope közelében.
- IC 349 A Merope-ködöt Arizonában, a Merope csillagtól délre fedezte fel Edward Emerson Barnard (1857 –1923) amerikai csillagász. Egy homályos foltot látott meg egy 10 cm-es reflektor (tükrös távcső) látómezejében. A felfedezőjéről Barnard's Merope Nebula-nak (Barnard Merope ködének) nevezik.
Koordinátái: Ra: 03h 46m3, D: +23° 56'. A köd megpillantásához tiszta időben is legalább 150 mm-es nyílású távcső szükséges.
Fiastyúk
A Bika csillagkép közismert csillagcsoportja. Ez is előfordul a Schlägli szójegyzékben „fias tik” néven. Nevei: Kotlós, Csibéstyúk, Fészkestik, Hetes, Hetevény. Szitás tik elnevezése a török és finnugor nyelvekben is előfordul. A monda szerint Sánta Kata vitte a kotlóst az égi búzamezőkre, hogy az elszórt búzaszemekből megéljenek. Másik változatban azért, hogy az égi lakók, üdvözültek és szentek paprikáscsirkét ehessenek. Egy csángó monda szerint egy asszony vasárnap szőtt, ami tilos volt. Isten ezért úgy büntette, hogy kotlósát kővé változtatta és feltette az égre.
forrás : hu.wikipedia.org
|